A meditáció után nekem nem jöttek a szavak

Kedves Zsuzsa és Gyuri!
Szeretném kicsit részletesebben megosztani veletek a tapasztalataimat, mert a meditáció után nekem nem jöttek a szavak, és persze sokan is voltunk.
Először is mérhetetlen hálás vagyok, hogy megismerhettem általatok a Hangtálak csodálatos erejét, s legutóbb a Gongok birodalmába is elvezettetek.
Köszönet mindenért, ami ott történt, és ami történt azután is, és ami a jövőben meg tud majd történni a felismerések által.
Egyébként külön élmény volt megtapasztalni a Csendet, ami a meditáció után úrrá lett rajtam, s ami kedvesen hagyta még, hogy az a rengeteg rezgés játsszon bennem tovább. Nem akartam elengedni ezt a fantasztikus érzést, megtörve szavakkal, s így vittem magammal haza, a kislányomhoz, aztán az éjszakába, csodálatos álmokat hozva, de tényleg különlegesen gazdag álmokat. ( Még most is van, hogy néha “rámjön” a rezgés..:-), kicsit átjárja a testem, aztán tovább áll. )
Mikor elkezdődött a nagy Gong meditáció, s megszólaltak a Hangtálak, megint azt éreztem, mintha hazaérkeznék. Hihetetlen nyugalom és biztonságérzés tört rám, és ahogy egyre erőteljesebbé vált, és éreztem a Gongok megszólalását, fantasztikus volt, ahogy felismertem ezeket az ősi hangokat. Nem kellett megszoknom vagy ráhangolódnom. Minden hangot ISMEREK, olyan volt mint egy nagy hazatérés.
Aztán jött egy kis intermezzó...Emlékszem Gyuri, kérdezted, a meditáció után, hogy kinek volt párbeszéde. Hát nekem ebben az első elmerülésben, hirtelen bekapcsolt az agyam... Merthogy én is elképzeltem az első alakalom után - tudván, hogy jövök a “Nagy Testvérhez” is -, hogy milyen lesz a hangja. Én is sokkal erőteljesebbet képzeltem el, mint megannyian a csoportból. Aztán azt vettem észre, hogy egy ideje azon győzködöm magam, hogy még nem is a nagy Gong szól, és mindjárt jön, mert hol van az az elsöprő, nagy, fergeteges leteperés, amit én elképzeltem, ha majd megszólal... Aztán eszembe jutott, hogy mielőtt még bekapcsolt volna a monológom, hol is voltam, és ejnye na, már megint azon jár az eszem, hogy milyen élményeket gyártottam előre, és nem azt élvezem, ami a jelenben megadatott, és ami adabszurdum egy perce még teljesen tökéletesen működött is. ( Nagyon jó volt egyébként ezen is utólag elgondolkoznom, hogy mennyi ilyen helyzetet tudok lefülelni az életemben, ami pont ilyen mechanizmusokon “bukik meg”, hogy ha nem úgy történik, ahogy előre elképzeltem, akkor gyanúsan körbeszaglászom, és jó esetben csak elfecsérelek sok időt azzal, hogy rá- visszahangolódjak, amit éppen kapok, de rosszabb esetben durcásan hátat fordítok akár csodás eseményeknek és ki akarom erőszakolni, hogy úgy legyen, ahogy azt én elgondoltam és előre elterveztem. Nemhogy azt használnám, ami éppen van és bíznék a Mostban, hisz azért kapom azt, mert teljesen bizonyosan nekem éppen az a legmegfelelőbb... )
Szóval kicsit megszakítva Utazásom újra ráülhettem egy hanghullámra, és tovább szárnyalhattam. Én nagyon szeretek táncolni, s az első meditáció közben, ami a Margit krt.-on volt, folyamatosan mozogni akartam, felkelni és táncolni. Most egyszer csak azt vettem észre, hogy táncolok, énekelek és repkedek, játszom, fogócskázom a hangokkal.
Aztán nagyon jó érzés volt, ahogy egyszer megszólalt valószínűleg a wind gong, s hirtelen ezer felé szórottam szét. Nagyon vicces volt, ahogy sok "kisbogi" lett belőlem és kacagva szétszórodtak. Egyébként folyamatosan lebegtem, most először tapasztaltam meg milyen a testen kívüliség. Pedig sokat jártam meditációkra, de most jöttem rá, hogy igazán ez most valósult meg. Aztán egyszer csak erősödött a nagy Gong, és bekerültem egy anyaméhbe. Nem anyukámé volt, hanem egy ősi ölelés. Hát, fantasztikus volt... Nem tudom szavakba önteni. Az egész lényem most is egy nagy mosoly és köszönet.
Én életemben most tapasztaltam meg először az Egységet, az egyén nélküliséget. Ez most nem elképzelés volt, hanem valódi megtapasztalás.

Hát ilyen volt ez a meditáció. Dióhéjban...:-)

Még egyszer köszönök mindent, hogy belecsöppenhettem ebbe a varázslatos világba általatok.

Mély tisztelettel és kedves rezgésekkel:
Józsa Boglárka