Hangtálak "Utazás a hangok csodálatos világába"

A kelták hitükben, művészetükben és sajátos gondolkodásmódjukban nem tartották fontosnak, hogy pontos leírásokat hagyjanak az utókor számára. Az õ misztikus és varázslatos világukban nem érnek annyit a szavak, mind mai verbális információktól függõ világunkban. Vannak szavakkal át nem adható üzenetek, érzések, tanítások. Ezeknek a titkoknak a lényege nem az elmondhatatlanságban, hanem a megfogalmazhatatlanságban van. A kelták értékrendszerét leginkább szimbólumaikon keresztül érthetjük meg. Ezek az emberiség közös gyökereibõl fakadnak, amit Jung a kollektív tudattalannak nevezett, a szellem és a lélek régiójából. 

Egy statisztikai adat szerint, Európa legboldogabb nemzete, ahol a legkevesebben lesznek öngyilkosok és a legmagasabb az elégedettségi mutató, Írország. A magát egyedül kelta eredetunek valló állam. Miért hittek a kelták szellemekben, koboldokban, természeti entitásokban, felsobbrendu dimenziókban, varázseroben? S miért voltak gyakoriak a nõi vezetõk és pontosan mi célt szolgáltak a szent üstök? Ezekre és számos más kérdésre kutatók százai keresték már a választ. A vaskori kelták vezetõiknek sokszor inkább valóban nõket választottak. Az egészséges yin-tipusú gondolkodásmód (amikor a jobb agyfélteke a domináns) , mindig megállapodásra törekszik, jelszava az és. Azaz legyen jó nekünk és nekik is. Ezzel szemben a férfiaknál többször jelentkezõ yang-tipusú gondolkodásmód (amikor a bal agyfélteke a domináns) vagy-vagy alapon mûködik. A nõi vezetõk nagy része kevésbé hajlamos a végletes gondolkodásra, a szellemi betegségekre. Gondoskodó ösztönüket ki tudják terjeszteni minden rájuk bízott emberre, állatra, földre és tudásra. Ezzel az elmélettel nagyon sok középkorból eredõ történetírói vélemény nem ért egyet. Szerintük a kelták sokat harcoltak, még egymás között is.

Mivel vezetõ szerepük volt a nõknek, ciklusaik alapján holdnaptárt használtak és 30 éves évköreik voltak. Ünnepeikkor éjjel, az erdoben körbeülték szépen megmunkált, isteneik képmásával és szimbólumaival díszített szent üstjüket, amibõl jólétet, határtalan tudást és mágikus erot merítettek. Nem fogadtak el mindent kritikai áttekintés nélkül, a tudás nagyon fontos szerepet töltött be életükben. A kereszténység megjelenésével. Mélyen hívo, a hitet gyökereiben élo Jézus hívokké váltak. Tudták és ismerték a szentségek és misztériumok valódi tartalmát. Allegorikus szimbólumokkal próbálták leírni, lerajzolni, megörökíteni ezt a sokrétu tudást. Templomokat, egyházi szervezeteket és közösségeket építettek, ahol még megmaradhatott az osi eredetu nemek közötti egyenrangúság és a test-lélek-szellem egysége. A kelták szimbólumai közül egyik leggyakoribb a spirál, mely több irányban is "folyhat" megjelenítve ezzel a mozgás minden formáját (kifelé ható-szoláris yangikus áramlás, szívó hatású lunáris v. yines áramlás).Ezek a spirálok jelképezik a dinamizmusba ciklikusságot, a változást, az állandó megújulást mind a természet mind az emberi élet körforgásában. A spirál a növekedés-csökkenés folyamatának, a fénynek és a fény változásainak is szimbóluma.